Adatkezelési tájékoztató

Jelen adatkezelési tájékoztató a K-Monitor Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) adatkezelési tájékoztatójának részét képezi, azzal összhangban értelmezendő.


Az adatkezelési tájékoztató elérhető az Egyesület által fenntartott honlapon.


Az adatkezelő: 

K-Monitor Közhasznú Egyesület 

Nyilvántartó szerv: Fővárosi Törvényszék

Nyilvántartási szám: 01-02-0012439 

Székhely: 1077 Budapest, Rózsa u. 8. 

Iroda és levelezési cím: 1062 Budapest, Bajza utca 23. 

Tel.: 003617895005 

E-mail: info@k-monitor.hu 

Honlap: k-monitor.hu  


Amennyiben jelen adatkezelési tájékoztatóval kapcsolatban kérdései vannak, kérjük a fenti elérhetőségek valamelyikén vegye fel velünk a kapcsolatot! 


A személyes adatok tervezett kezelésének célja:


A Civil.tv. 34. § (1) bekezdésének alkalmazásában az Egyesület közhasznú tevékenységeivel összhangban:


Nemzeti vagyon védelme


A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 4. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 1. melléklet, A) rész, III. alrész 1. pontja szerint a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt) állam kizárólagos tulajdonában lévő dolog.


Az Nvtv. 7. § (1) bekezdése szerint a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A (2) bekezdés szerint a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése, azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzése érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állag védelmi kötelezettség megszegésének. A kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok – kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében történő – érvényesítésének nem akadálya a vagyon értékváltozása.


Környezet védelme


A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 12. § (1) bekezdése szerint a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését. A (2) bekezdés szerint mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat – mint közérdekű adatokat – megismerni.


Településkép védelme


A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.tv.) 2. § (1) bekezdése szerint a településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti. 


Az Egyesület célja az adatkezelés során, hogy a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető módon megismerhetővé tegye, hogy a Nvtv. 7. § (1)-(2) bekezdései, a Kvt. 12. § (1) bekezdése, valamint a Tv.tv. szerinti közfeladat-ellátás a Balaton mint az állam kizárólagos tulajdonában lévő dolog, valamint a Balaton partján fekvő települések esetében biztosított-e. 


A személyes adatok tervezett kezelésének jogalapja:


Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU) 2016/679. számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről rendelet (továbbiakban: GDPR)



A két adatkezelési jogalap fennállásának indokai alább ismerhetők meg.


Az érintett személyes adatok kategóriái:


Érintett jogállása

Korábbi vagy jelenlegi közhatalom-gyakorló / Korábbi vagy jelenlegi közpénz-felhasználó / Közéleti szereplő (lásd. Ptk. 2:44. §, 3145/2018 (V. 7.) AB határozat Indokolás [46], 3213/2020. (VI.19.) AB határozat [42] bekezdés)



Személyes adat

Tulajdonra vonatkozó adat

egyéb vagyoni értékű jogra vonatkozó adat

gazdasági érdekeltségre vonatkozó adat

Közhiteles nyilvántartásban nyilvánosan megismerhető-e

Igen / nem

igen / nem

igen / nem


A személyes adatok tárolásának időtartama:


Az Egyesület alapszabály szerinti céljainak eléréséig.


A GDPR 6. cikk (1) bekezdésének e) pontján alapuló adatkezelés


Az Egyesület alapszabály szerinti célja egy korrupció-kutató civil fórum megteremtése, amely nyilvánosságot ad magyarországi és nemzetközi tudományos korrupciós kutatásoknak. Az Egyesület közérdek védelmében jogi úton fellép, érdekérvényesítést végez, és olyan eszközöket fejleszt, amelyek növelik a közpénzköltések átláthatóságát, segítik a korrupció elleni fellépést és serkentik az állampolgári részvételt. Célunk továbbá a téma folyamatos napirenden tartása, korrupciós ügyek alakulásáról, kimenetéről honlapunkon tájékoztatást adni. E cél érdekében az egyesület szimpóziumokat, konferenciákat, ismeretterjesztő előadásokat szervez korrupcióval kapcsolatos témák megvitatására, valamint létrehoz internetes honlapokat és eszközöket, mindenekelőtt egy közpénzköltéseket követő, szabadon hozzáférhető korrupciós adatbázist. Az egyesületet működése során nyitottság, függetlenség, kritikai szemléletmód jellemzi és tartózkodik mindennemű megkülönböztetéstől. Az egyesület törekszik a hasonló jellegű tevékenységet folytató szervezetekkel való kapcsolatteremtésre és együttműködésre, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.   


Az Egyesület hatályos alapszabálya az Egyesület által fenntartott honlapon a Rólunk menüpont alatt érhető el.


​​Az Egyesület közhasznú jogállással rendelkezik.


Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló  2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil.tv.) 2. § 20. pontja szerint  közhasznú tevékenységnek tekintendő minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.


A Civil.tv. 32. § (3) bekezdése szerint a közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. 


A Civil.tv. 34. § (1) bekezdésének alkalmazásában az Egyesület közhasznú tevékenységei:



Az Egyesület közhasznú jogállását annak köszönheti, hogy tevékenységével fenti célok elérését szolgálja, az adatkezelés jogalapja a közérdek szolgálata.


Az Egyesület a közérdeket azzal kívánja szolgálni, hogy a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető módon megismerhetővé teszi, hogy a Nvtv. 7. § (1)-(2) bekezdései, a Kvt. 12. § (1) bekezdése, valamint a Tv.tv. szerinti közfeladat-ellátás a Balaton mint az állam kizárólagos tulajdonában lévő dolog, valamint a Balaton partján fekvő települések esetében biztosított-e. 


A GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén az Egyesület jogos érdeke


Az Egyesület alapszabály szerinti céljai szolgálatában Magyarországon “public watchdog” funkciót tölt be (lásd, Magyar Helsinki Bizottság Magyarország elleni ügye, 166-168. bekezdések). Az Egyesület jogos érdeke így a “public watchdog” funkció betöltése.


Az Egyesület az adatkezelés során az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát az Egyesület jogos érdekével mérte össze minden egyes érintett esetében minden egyes közzétett személyes adat vonatkozásában a fentebb ismertetett kategóriák szerint. 


A vizsgálat során az Egyesület az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára (lásd Von Hannover Németország elleni ügye (No 1.), Von Hannover Németország elleni ügye (No 2), Axel Springer AG Németország elleni ügye)  figyelemmel alábbi szempontokat értékelte:


Az érintett jogai és jogérvényesítési lehetőségei


Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a kötelező adatkezelések kivételével – törlését, visszavonását, élhet adathordozási-, és tiltakozási jogával az adat felvételénél jelzett módon, illetve fenti elérhetőségeinken.


Megfelelő intézkedéseket hozunk annak érdekében, hogy az érintettek részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a GDPR 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15–22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsuk.


Jogosult arra, hogy visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

A kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy hónapon belül adjuk meg a tájékoztatást.


Kérheti az általunk kezelt, rá vonatkozó pontatlan személyes adatok helyesbítését és a hiányos adatok kiegészítését.


Az érintett az alábbi indokok valamelyikének fennállása esetén jogosult arra, hogy kérésére indokolatlan késedelem nélkül töröljük a rá vonatkozó személyes adatokat: személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre; a személyes adatokat jogellenesen kezelték; a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; a személyes adatok gyűjtésére információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az adatok törlése nem kezdeményezhető, ha az adatkezelés szükséges: a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; a népegészség-ügy területét érintő, vagy archiválási, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, közérdek alapján; vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.


Az érintett kérésére Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül: az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, a személyes adatok pontosságának ellenőrzését; az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.


Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa az adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, és ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa.


Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges adatkezelés, vagy az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Tiltakozás esetén az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha azt olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.


Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.


Amennyiben az érintett hozzájárulása az adatkezelés jogalapja, az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja.


Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság eljárása tárgyi illetékmentes.


Panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lehet élni:

Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 

Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. 

Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.

Telefon: 36 (30) 683-5969 +36 (30) 549-6838 +36 (1) 391 1400  

Fax:  +36 (1) 391-1410

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu 

Honlap: http://www.naih.hu

A hatóság eljárása díjmentes.